A Feladatok a XXI. századra (LA 21) az 1992-es Rio de Janeiro-i Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciáján lett kidolgozva és került elfogadásra, mint a hosszú távú fejlődés fogalmának terjesztésének eszköze. Tíz év múlva, Johannesburg-ban (2002), a II. Világtalálkozón az, LA 21 a világ lakosságának jólétét megvalósító eszközzé válik. Mint közigazgatási segítség az, LA 21 a nyilvános részvétellel történő megvitatása egyensúlyt biztosit a gazdasági fejlődés a szociális igazságosság és a környezetvédelem között.

A hosszú távú fejlesztés fogalma egy állandó újraértékelést határoz meg, az ember és természet kapcsolatában, és síkra száll a generációk szolidaritása mellett, mint egyetlen járható útja a hosszú távú fejlődésnek.

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának romániai képviselete állandó támogatásával és segítségével, 2000-2002-ben 9 városnak, 2003-2004-ben 13 városnak. 2004-2005-ben még 3 városnak és 1 megyének készült el a „Helyi fenntartható hosszú távú fejlődési tervezet”

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (PNUD) és a Hosszú Távú Fejlesztési Központ (CNDD) közreműködésével folyamatosan bővül azon városok száma, melyek részt kívánnak venni ilyen fejlődési tervezet (LA 21) elkészítésében.

A tervezet létrehozásának a módozata egyedi, serkentette az állampolgárok energiáit, a magán szektor képviselőit, a civil szférát és a közhatóságokat. Mindannyian az elvárásoknak magaslatán voltak, és a közös erőfeszítésük hozta létre ezt a dokumentumot. Ennek a beszámolónak a gyökerei a helyi szükségletekben, ötletekben találhatók, bizonyságul a befektetett energiának és lelkesülésnek. Az egész közösségnek érdeme e vállalkozás sikere, a hozzájárulás úgy az információgyűjtésben, feldolgozásában, mint a közvetlen részvétellel, döntő tényező volt.

Az eredmény egy összefüggő stratégia, egy konkrét tevékenységi és megvalósítási tervvel. Mindkettő garanciát nyújt a közösség szükségleteinek a figyelembe vételére, és jelentős hozzájárulás Románia hosszú távú fejlődéséhez. Gratulálok és köszönöm mindenkinek, akik részt vettek ennek a sikeres kivitelezésnek.

Soknan Han Jung

PNUD Rezidens Képviselő

ONU Rezidens Koordinátor

Előszó

Borszék város Polgármesterétől

1953-ban üdülővárosi rangra emelt Borszék, hírnevét a térségben található ásványvizeknek köszönheti, amelyek gyógyhatása és értéke már a XVIII. század második felétől nemzetközileg elismert.

Fenyvesekkel körülvett, ritka szépségű medencében való elhelyezkedése, a tiszta levegő valamint a jellegzetes mikroklíma egyedülállóvá teszi a térségben. Minden lehetőség megtalálható úgy a gyógy-turizmus mind a kikapcsolódásra vágyók igényeinek kielégítését szolgáló fejlesztések létrehozásához, az ásványvíz palackozásával párhuzamosan.

A Jó Isten adományozta gazdagságok kiaknázása, minden generációra hatalmas felelősséget ró, azért hogy a mindenkori tevékenységek semmiképpen se befolyásolják ezek minőségét és integritását.

A hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozása biztosítsa annak előfeltételeit, hogy a jövőben megvalósítandó elképzelések összhangban legyenek közösségünk akaratával, de ugyanakkor semmilyen károsodást ne okozzanak az örökölt természeti adottságainknak.

Ezúton is köszönetemet fejezem ki Soknan Han Jung Asszonynak – az Egyesült Nemzetek Hosszú Távú Fejlesztési Központjának képviselőjének, ki hozzájárult városunk e programhoz, való csatlakozásához.

Ugyanakkor köszönöm a S. C. Romaqua Group S.A.-nak mint ennek a tervnek a finanszírozója, és mindenkinek, ki hozzájárult a kivitelezéséhez.

Nekünk és az utánunk következőknek lesz a feladata, hogy megvalósuljon mindaz, amit ebben a programban előláttunk, azért hogy Borszék hajdani fényét visszanyerje, és elfoglalja méltó helyét a világhírű fürdőtelepek között.

Vaida Valentin Alexandru

Borszék város Polgármestere

I. ELSŐ RÉSZ - STRATÉGIA

I. 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÓ

I. 1. 1. FÖLDRAJZI HELYEZKEDÉS

Borszék fürdőváros, Hargita megye É-K részén, a Keleti Kárpátok hegyvonulatában a 46 ⁰ 58 ⁰⁰ északi szélesség és a 25 ⁰ 34⁰⁰ keleti hosszúsági körök metszéspontjánál fekszik.

A medence, amelyben e közösség létrejött a Görgény, Beszterce és a Kelemen havasok találkozásánál, 850-950 tengerszint feletti magasságon található. Viszonylag fiatal korszakban – neozoikum – jött létre, a palák és a mészkő a jellegzetes kőzete.

I. 1. 2. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG

Az első kövezett út 1882-1887 között készült és kapcsolatot teremtett Borszék és Maroshévíz (Topliţa) között.

Moldva fele a tölgyesi átjárón keresztül műút vezet a békási tó mellett - Németkőhöz (Piatra Neamţ).

A vasúti megközelíthetőség a maroshévízi (Topliţa) vasútállomáson keresztül lehetséges, amely a Brassó (Braşov) – Csíkcsicsó (Ciceu) – Déda (Deda) – Dézs (Dej) – Nagybánya (Baia Mare) fővonalon van Borszéktől 26 km-re. A Borszék – Maroshévíz útvonal ritka szépségű környezetben halad, a kígyózó út maradandó látványt nyújtva az erre utazónak.

Borszék két részből áll: Alsó Borszék – amely a DN 15-ös műút hosszán helyezkedik el és a fürdőtelep (Felsőborszék) amely ettől északabbra fekszik.

1953-ban balneo-klimatérikus fürdőteleppé nyilvánított Borszék a DN 15 –ös Nemzeti Út – Maroshévíz (Topliţa) – Németkő (Piatra –Neamţ) – köti össze az E 578 – s Európai Úttal – Brassó (Braşov) – Csíkszereda (Miercurea Ciuc) – Marosvásárhely (Târgu Mureş).

Városunk egyenlő távolságra – kb. 130 km – helyezkedik három megyeszékhelytől (Csíkszereda, Marosvásárhely, Németkő) és kb. 200 km-re még 4-től: Kolozsvár (Cluj), Bákó (Bacău), Brassó (Braşov), Jasi (Iaşi).

I. 1. 3. DOMBORZAT

Alkatilag a medence két különálló részre osztódik: egy dél-nyugati alacsonyabb – kb. 800 m magas – és egy észak-keleti – az előbbinél 80-100 m – el magasabb részre.

Általában a környező vidék jellegzetessége a közepes magasságú legömbölyített hegyek karsztikus felszínnel – amely egyezik az altalaj felépítésével – és a medence majdnem vízszintes síkja, amelyen néhol mocsáros talaj jelentkezik, a vízelzáró altalaj következtében.

Az É-K részen helyezkedő travertin lelőhelyek foltokban jelentkeznek, a jelentősebbet – kb. 1 km² felületen – a Borpatak (délen), a Fokhagymás völgye (északon), és a Borvíz patak (keleten) határolja. A travertin által foglalt felületek viszonylag laposak apró karsztikus mélyedésekkel. A déli rész (a Borpatak völgye mentén) ellenben meredek falakkal – néhol a 100 m magasságot is elérve – jellegzetes karsztikus képződmény számos barlanggal.

I. 1. 4. ÉGHAJLAT

A földrajzi elhelyezkedés valamint a környezet miatt a klíma jellegzetes medencei szubalpin.

Az éves átlaghőmérséklet 5 C⁰, a januári -5 – -7 C ⁰átlag minimummal és a júliusi +15 C ⁰ maximummal.

A levegő páratartalma 79 %-86 % a nyári hónapokban és 86 %-90% télen, habár az utóbbi években enyhén csökkent a szárazság miatt.

Az enyhe hőmérsékletingadozások, gyenge szelek, a levegő tisztasága csak néhány jellegzetessége Borszék jótékony éghajlatának.

I. 1. 5. NÖVÉNYVILÁG

Borszék növényvilága változatos, területének legnagyobb részét erdők borítják, helyenként egyéb területeket is találunk, így legelőket és a mocsarakat, ahol az ennek megfelelő jellegzetes növényzet található.

Az erdők 95 % -át fenyőfélék alkotják, elvétve előfordulnak lombhullató fák, mint pl. az öreg bükkerdő a Bükkhavason. A fenyőfélék között a vörösfenyő a legelterjedtebb. A kedvező környezeti tényezőknek köszönhetően a vörösfenyő életkora és magassága rendkívüli ezen a tájon. Nem ritka a 32-34 m magas, 100 éves fenyő sem, melynek átmérője több mint 1m is lehet. A fürdőtelep területén van néhány 40-50 m magas egyed is. 1000 m magasan jegenyefenyők is találhatóak, melyek szintén rendkívüli méretűek és életkorúak. A lombhullató fák között óriási méretű öreg bükkfák élnek. Kis számban előfordul a nyírfa, juhar, berkenye, valamint a ritkaságszámba menő törpe akác, melyből már alig néhány példány található Európa szerte. Ezt a növényfajtát az 1934-ben Borszéken megtartott Nemzetközi Botanikai Kongresszuson résztvevő tudósok azonosítottak.

Az erdőkben, tisztásokon sokféle növény él legtöbbjük jellegzetesen kárpát-vidéki. Az orchideák családját kb. 20 fajta képviseli, megemlíthetjük a kisasszonypapucsot ( cypripedium calceolus ), találunk liliomfélét, vadmuskátlit, 2-3 gyöngyvirágfajtát, 6 fajta vadszegfűt, ezen kívül rengeteg apróvirágot. Borszéken él az oroszlánszáj virágához hasonló 50-70 cm magas Pedicularis sceptrum carolisium.

Létezik egy törpefenyőfajta, amely kizárólag Borszéken él, a Bükkhavas tetején.

I. 1. 6. ÁLLATVILÁG

Az erdők a medence nagy részét borítják, a bennük lakó állatvilág nagyon változatos. A medvék, szarvasok, őzek, vaddisznók, farkasok, rókák, hiúzok, nyestek, mókusok, mezei nyulak mondhatni paradicsoma.

A madárvilág jellegzetes fajtái a vörösbegy, a barázdabillegető, a kakukk, fakopáncs, fecske, varjú, holló, sas, karvaly, héja, sólyom, kánya, cinege, rigó, fülemüle, ökörszem.

Vizeinkben a pisztráng az elterjedt halfajta.

Ilyen bőséges állatvilág valóságos mágnesként hat a vadászni – halászni vágyó turistára.

I. 1. 7. TÖRTÉNELEM

I. 1. 7. 1. VÁROSUNK RÖVID TÖRTÉNELME

A legenda szerint, ezelőtt 400 évvel egy pásztor nyáját legeltette az erdőkben. Beteg volt, megállt egy forrásnál, hogy annak vizével felfrissítse magát. Különös, kristálytiszta, jéghideg, csípős ízű vize volt a forrásnak, amit később borvíznek neveztek el. A pásztor az első hó megjelenéséig maradt itt , addig iszogatta a forrás vizét, hogy gyógyultan távozott, már nyoma sem volt rajta a kórnak, ami addig kínozta.

A medence a XVIII. század végén népesült be; 1769-73 között indult útjára a borvíz hírneve is.

Demográfiai robbanásnak számított az a népességszaporulat, amely az üveggyár felépítése után tapasztalható. A palackozás 1804-1806-ban indult be az osztrák származású Zimmenthausen Antal tevékenysége nyomán. A vállalkozásra ráment egész vagyona mellett az egészsége is, hiszen évekig tartó pereskedés nehezítette helyzetét a bérleti jog megszerzéséért.

Zimmenthausen Antal, akit ma Borszék alapítójaként tartanak számon, az üveggyárába szakembereket hozott Sziléziából, Bajorországból, Csehországból, Lengyelországból, akik közül sokan megtelepedtek ezen a vidéken. A ma elő Fokt, Krammer, Schiller, Kamenitzky, Eigel családok ősei voltak ezek az emberek.

Az üvegpalackok megjelenése előtt, a borvizet fahordókban, echós szekéren szállították nagy távolságra, egészen a bécsi vagy budapesti nemesi udvarokig.

1819-ben felfedezték a travertint, amelynek kitermelése napjainkig történt. Ugyanekkor indul meg a fakitermelés, fafeldolgozás, az erdők tulajdonosai Ditró, Szárhegy, Remete nagyközségek voltak.

1857 körül Pávai Vajna Elek megtalálta a barnaszén készleteket a Tinova legelőn. 1879-től már kitermelés folyik, kisebb nagyobb megszakításokkal napjainkig.

Legnagyobb értékünk mégiscsak az ásványvíz, mely számos betegség gyógyítója. A századok során számtalan szakember tanulmányozta ennek a víznek a minőségét. A XVI. században egy olasz Bucella nevű orvos Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek borszéki gyógyvizet ajánlott.

1770-ben a bécsi Krantz doktor tanulmányai és előadásai népszerűsítik a víz minőségét, 1793-ban, pedig egy orvosi lap is közzéteszi Neustadler doktor erre vonatkozó tudományos dolgozatát.

Felfedezik a földből feltörő víz külső gyógyhatását, gyorsan elterjednek a melegítés nélküli gyógyfürdők. A XIX. században már több fürdő is működik: Lobogó, Sáros, Lázár. Felzárkózik az infrastruktúra: villák épülnek, megjelenik az utcákon a közvilágítás, elkezdődik az útépítés Maroshévíz irányába, Baross Gábor mérnök irányításával.

A gyógy-turizmus hivatalosan 1918-ban indult el, a gyógyfürdők, kezelőközpontok megpróbálták eltüntetni a világháború borzalmas emlékeit. A két világháború között épülnek a gyönyörű csipkemintás favillák.

Ennek a látványos fellendülésnek az elismeréseként 1937-ben itt rendezik a Nemzetközi Balneológiai Kongresszust.

A szomorú emlékű szocialista rendszer sok negatív változást hozott: államosították a villákat, vendéglőket, fürdőket ezekből alakult meg a Borszéki Fürdővállalat, mint a turizmust irányító állami egység. Egy idő után átalakításokat végeznek a villákban, így szigetelést, fűtést, vízvezetést, hogy meghosszabbíthassák az üdülési időszakot. De a tökéletlenül végzett munkának nem volt látványos eredménye.

Borszék még ilyen körülmények között is turisták ezreinek jelentett kikapcsolódást, vagy gyógyulást.

Az 1989-es változások a nagy várakozások és remények helyett csak kiábrándulást hoztak. A hiányos törvényhozás, a sikertelen privatizáció, a személyes érdekek hajhászása a fürdőváros rohamos hanyatlásához, sőt országos érdekeltségű fürdővárosi státuszának elvesztéséhez vezetett.

Az utóbbi 2-3 év törekvései azonban biztatásként foghatók fel hogy a régi hírnevet mégiscsak sikerül majd visszaállítani.

I. 1. 7. 2. AZ ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁSA – MULT ÉS JELEN

A borszéki ásványvíz kiváló minőségének köszönhetően elismert és keresett cikknek számított az előkelő nemesi udvarokban, ezért is értékesítik immár 4oo esztendeje.

1773-ban Krant Heinrich professzor Ausztria őrgrófjának megbízásából azt tanulmányozza, hogy milyen gyógyhatása van a borvizeknek, ő emelte ki a Főkút és a Lobogó (1926-ban tűntek el) kiváló értékeit.

1774-ben L.Wagner egy tanulmányt közöl a borszéki ásványvizekről az " Academische Dissertat " című folyóiratban.

1825-ben a fürdő első orvosa dr. Schneit Daniel közli a " Borszéki gyógyforrások " című munkáját.

1863-ban J. Mayer, majd 1873-ban dr. Neustadter tanulmányozzák a borvizek hatását és elkezdik a gyógyfürdő építését majd 1893-ban a „Sibenburgische Quartalschrieft ” című lapban felsorolják azokat az elváltozásokat, betegségeket, amelyeket az ásványvizekkel gyógyítani lehet.

A Főkút vizét először 1803-ban elemezte egy bécsi orvos csoport, 1820-ban Pataky Sámuel, majd újra a bécsi egyetem végzi a kutatásokat. Ezt a sort folytatja dr. Than Károly , 1873-ban végzett felméréseivel, 1890-ben dr. Hankó Vilmos ellenőrzi a Főkút és a Köztársaság forrás vegyhatásait, beigazolódnak a jóval azelőtt kutató dr. Szilvássy János észrevételei a két forrás hasonlóságával kapcsolatosan.

A vegyi összetétel elemzése 1927-ben kezdődik meg a bukaresti, budapesti, kolozsvári egyetemi laboratóriumokban. A legutolsó vegyelemzések is azt mutatják, hogy a borszéki ásványvizek összetevői stabilak.

A borvíz palackozásáról, mint ipari tevékenységről csak 1804-1806 után beszélhetünk, miután Zimmenthausen Antal alsóborszéken felépítette a töltéshez szükséges üveggyárat.

A palackozás tavasztól őszig folyt éjjel és nappal, Ötvös Ágoston feljegyzései szerint napi 5000 palackot töltöttek, ezeket gyékény közé raktak és lovas szekereken indultak útnak Európába. Vasile Alecsandri, vándorútján (1844) Borszékre is eljut, a borvizek minőségéről, a palackozásról és a szállításról áradozva mesél.

1855-ben már fűtött töltősor biztosítja a palackozást a téli időszakban is, nő a termelés, és az echós szekereket felváltják a gépkocsik. " Oelhaffer " típusú töltőgépeket hoznak, melyek a legjobbaknak számítottak, és a napi kapacitás elérte a 20.000 palackot. A borvíz hamarosan eljut Egyiptomba, Amerikába, az európai piacokat nem is említve.

A borszéki víz minőségét számos kiállításon elismerik, díjazzák: 1878-ban a párizsi világkiállításon, 1882-ben, Berlinben, Triesztben, 1885-ben Budapesten tüntetik ki, ekkor adja Ferenc József császár az " Ásványvizek Királynője " nevet a borvíznek.

A két világháború borzalmai sebeket okoztak ezen a vidéken is, szerencsére nem ártottak a borvízforrásoknak, sem az értékesítésnek habár a palackozás nagyon lecsökkent azokban az időszakokban.

Jött az államosítás beköszöntött a szocialista gazdaság minden velejárójával a töltőde az " Apemin " nevet kapta. Fellendül a töltés az új gépeknek köszönhetően, felépül a viadukt, meghosszabbítják a keskenyvágányú vasútvonalat a maroshévizi állomásig, innen, pedig a CFR vagonjai viszik tovább a borvizet.

1989 decembere látványos változásokat hozott az üzem életében, új neve az " Ásványvizek Királynője R.T. " lesz. A privatizálás után 1998-ban az új tulajdonos a bukaresti " Comchim R.T. " lesz, létrejön a " Borszéki Romaqua Group R.T. ". A tőkeegyesítés beruházásokat és korszerűsítést eredményezett, a legkorszerűbb töltősorok elkezdték a pillepalackok töltését és az édesvíz palackozását is.

2004-ben az amerikai Berkeley Springs-i megmérettetésen a borszéki ásványvíz minőségét aranyéremmel jutalmazták.

Mindezen megvalósítások, a világ elismerése arra kötelez bennünket, és a következő generációkat, hogy őrizzük meg eme természeti kincsek egységét és minőségét, melyeknek városunk létét köszönheti.

I. 1. 8. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

I. 1. 8. 1. AZ ÁSVÁNYVÍZ

A borszéki medence legfontosabb értéke az ásványvíz, a település ennek köszönheti évszázados hírnevét. Nagy hozama és széndioxid tartalma alkalmassá tette a borvizet a gyógykezelésre és élelmiszeripari értékesítésre.

EREDETE

A forráscsoportok kialakulása a pliocén korra tehető. A medence altalaját alapvetően a kristályos kőzetek képezik melyeket foltokban üledékes kőzetrétegek, fednek ezekre, pedig agyagos konglomerátum rakódik. A kristályos kőzetek üregeiben víz áramlik, összegyűl, ásványi anyagokkal telítődik. Az ásványokkal való telítés nagymértékben függ a vízáramlás dinamizmusától. A borszéki medence mészkőhegyeiben nagy hozamú ásványvízforrások erednek. A széndioxid biztosítja a kálcium-, magnézium-, -bikarbonátok egyensúlyát.

A medence ásványvízforrásai két csoportra oszthatók: az északi csoport a fontosabb, a kristályos mészkőrétegekből származó vizeket jelenti (1, 2, 3, 5, 6 források): és a déli csoport melyhez a 10, 11, 15 források tartoznak. Az üdülőhely legfontosabb forrásai az 1-es és 2-es kutak melyek a mészkőhegyek repedésein át törnek fel, rézharang fogja be a vizüket, egy emelkedő vezeték segítségével, szénsavas vizük töltésre alkalmas. A borvizet magas széndioxid tartalom, kalcium, magnézium ásványi anyagok jelenléte, vastartalom jellemzik. Ez a változatos vegyi összetétel különbözteti meg az összes többi ásványvíztől - innen származván gyógyító hatása is.

GYÓGYKEZELÉS

BELSŐ KEZELÉS

A borszéki ásványvíz kellemes ízű, üdítő és oltja a szomjat. A nagy mennyiségű széndioxid segíti a sósav kiválasztását, étvágygerjesztő hatása van, segíti az emésztést, emeli a vérnyomást, segíti a szívműködést.

Előidézi a hasnyálmirigy és a vesék kiválasztó műveletét, csökkenti a savtúltengést, jótékony hatását az egész szervezetre kiterjeszti.

Az elválasztó szervek jó működését is befolyásolja, feloldja a vesék által termelt homokot, követ, csökkenti a vizeletben a savasságot, növeli a vér PH értékét.

Belső kezelésre ajánlott, ivóvízkúraként az alábbi betegségek esetében:

· az emésztőrendszer megbetegedései, az ehhez kapcsolható mirigyek működésének javítása, savelégtelenség, gyomor- és bélhurut

· krónikus májgyulladás és annak utókezelése, epevezeték gyulladásának kezelése

· II-es típusú cukorbetegség

· pajzsmirigy elégtelenség (golyva)

· vese és húgyúti gyulladások, vesekő, veseműtét utáni kezelés

KÜLSŐ KEZELÉS

A keringési rendszer megbetegedései, koszorúér-elégtelenség és perifériája, vérkeringés javítására szolgáló kezeléseket lehet végezni a borvízzel.

I. 1. 8. 2. A TŐZEG

Felsőborszéken, agyagos, nedves helyeken található, a Fokhagymás patak jobb szélén. Néhol eléri a 10 méteres vastagságot.

Az Egészségügyi Minisztérium elemzése szerint vegyi összetétele a következő:

· -869, 49 dmc/g víz

· párolgással kicsapódó anyagok 109, 72dmc/g

· ásványi anyagok 20, 82dmc/g

· növényi-ásványi iszap

Gyógyító hatása reumatikus bántalmak esetén bizonyított

I. 1. 8. 3. A BARNASZÉN

Kitermelni a múlt században kezdték, a helyi szükségletek kielégítésére. A borszéki barnaszén jó minőségű, 4000-5000 kcal/kg, salakanyaga 15-17 %; napjainkban a brassói és nagyváradi hőerőművek vásárolják fel a készletet.

I. 1. 8. 4. A ZSÍRKŐ

A Hanczkel patak mentén a zsírkőkészletet 1954-ben kezdték kitermelni. A kristályos kőzetek és a mészkő szomszédságában is található kisebb mennyiségben.

I. 1. 8. 5. A FA

Az erdők jelentős hányada védett övezetben található, a fa így is Borszék gazdaságának fontos tényezője. A legelők, kaszálók nagy kiterjedése az állattartásnak kedvez, az alsóborszéki szántóföldeken csak burgonyát és takarmányt termesztenek.

I. 1. 9. A KÖRNYEZET MINŐSÉGE

I. 1. 9. 1. A FELSZÍNI VIZEK

Az elhasznált víz visszafolyik a Borpatakba, és nagymértékben szennyezi azt.

A víztisztító állomás túlhaladott és korszerűtlen eljárásával nem felel meg az 1995/1. vízgazdálkodási követelményeknek.

Rontja a helyzetet az a tény is, hogy az ivóvízellátás mellett nem létezik mindenütt a csatornázási rendszer, így tovább szennyeződik a Borpatak vize, ezáltal veszélyeztetve az ásványvizek minőségét is.

I. 1. 9. 2. A LEVEGŐ

A mérések azt mutatják, hogy a nyári időszakban, a város központjában és a főút mentén nagymértékű a porülepedés, melynek összetételében az országúti forgalomból származó ólmot, kadmiumot, nikkelt és krómot mutattak ki.

I. 1. 9. 3. A TALAJ

A mérések eredményei nem felelnek meg az országos környezetvédelmi előírásoknak, a főút mentén a talajminták is kimutatják a gépjárműforgalomból származó ólmot, rezet, cinket, kadmiumot, krómot és nikkelt.

A főúttól távolabbra eső térségben a szennyeződés jelentéktelen.

I. 1. 9. 4. A ZAJÁRTALOM

A város központjában, a 15-ös országúton, valamint a Romaqua Group irányába vezető úton a megengedettnél magasabb a zajszint.

A zöldövezetnek köszönhetően nem távol az említett zónáktól a zajszint rohamosan csökken, elérvén a természetes alapzaj szintjét.

I. 1. 10. VÉDETT ÖVEZETEK

A 2000/5. törvény valamint a Megyei Tanács 1995/13. Határozata a következő területeket nyilvánította védetté:

· a 40 ha kiterjedésű KEREKSZÉK nevű karsztzónát, ahol az országban a legjelentősebb travertin készlet található, a Cseppkőbarlang, Jégbarlang és Medvebarlang környéke

· a HÁRMASLIGET nevet viselő növényrezervátum, a kb. 2 ha mocsaras terület, itt található a jégkorszak maradványa , a törpenyír ( Betula Humilis )

· az 1997/101. Kormányrendelet által védettnek nyilvánítottak az édesvíz és iszaptelepek . A védettség valójában csupán az 1-es , 2-es forrásra és F4 -es kitermelésre vonatkozik.

A 2000/109. Sürgősségi Kormányrendelet értelmében egészségvédelmi előírásokat fogalmazott meg a Nemzeti Rehabilitációs Intézet és az Egészségügyi Minisztérium a fürdőtelep legnagyobb részén.

I. 1. 11. A TELEPÜLÉS TÁJJELLEGE

Borszék egy hegyvidéki városka, különlegesen szép fekvéssel, mivel egy medencében helyezkedik el, és maga a medence is kétszintes, Alsóborszékből és Felsőborszékből áll. Általában a város részei jól elkülöníthetőek, a lakótelepek, a zöldövezetek, és a fürdőhelység, az utcák a természetes adottságokat követik.

A város zónákra van osztva annak érdekében, hogy a tájékozódás könnyebb legyen.

Felsőborszék jellegzetes hegyvidéki üdülőhely. A feltételek, az erőforrások, az építőanyag (fa), az ásványvíz, befolyásolták a város arculatát, az utcák vonalát és szélességét, a fontosabb épületek helyét, a parkok helyét, valamint rányomták bélyegüket az épületek tervezési stílusára is.

Borszéken sokféle látnivaló akad, melyek egymástól eltérőek, mégis van bennük valami közös, valami összetartó és ez megkülönbözteti más hasonló hegyvidéki városoktól.

Ugyancsak egyedülálló a rengeteg forrás, mely a város fürdőtelepi értékét nyújtja. Ez főként Felsőborszéken hangsúlyozott, az üdülőházak formája, kiegyensúlyozott elrendezése nyugalmat, harmóniát sugall. A turisták érdeklődését ezen kívül felkelti a Medvebarlang, a Jégbarlang és a Cseppkőbarlang.

A fürdőtelep szépségeit nagymértékben kiemeli a fény esése, Borszék a nap bármelyik szakában, hajnalban, vagy este különleges látványt nyújtván. A látvány nemcsak nyáron, hanem télen is elragadó, a medencét koszorúzó hegyek a stabilitás, a biztonság érzését keltik.

Az útelágazások segítségével eljuthatunk a fontosabb épületekhez, az utcák és fontosabb épületek helyzete és kapcsolata különleges kilátást biztosít, kihangsúlyozván a zöldövezetek fontosságát, és biztosítja az útvonalak változatosságát.

Mindamellett azonban, hogy a település felépítése nagyon természetes, spontán, azért mégiscsak magán viseli a hegyvidéki üdülőhelyek jellegzetes vonásait (villák, sétányok, parkok, források).

A Hétvezér utca vonala fogja egybe és köti össze a parkokat és épületeket, az utcán végig nézve tekintetünk a domináns épületekbe és érdekes parkokba, borvízkutakba ütközik, az út végén, pedig ott találjuk legfőbb forrásainkat és a központi parkot.

A terület alakzatát és természetes formáit őrzik és követik az épületek is, melyeket a tervezők ízlésesen helyeztek el a környezetben.

POZITÍVUMOK

kedvező földrajzi fekvés (120-200 km körzetben 5 megyeszékhely található)
megközelíthetőség (Erdély-Moldva útvonalon fekszik)
turizmusra kimondottan alkalmas vidék
tipikus szubalpesi éghajlat
sétákra alkalmas hőmérséklet és klíma
gazdag növényvilág
gazdag állatvilág
évszázados nemzetközi hírnév
a legfőbb természeti erőforrás - az ásványvíz - nemzetközileg elismert
túrára alkalmas vidék
védett területek
harmónia a természet és építészet között
természetes élelmiszerek (tej, hús)
sokféle ehető gomba
gyógynövények

NEGATÍVUMOK

nincs vasútállomás
a turisztikai útvonalak nagy része csak gyalog közelíthető meg
néhol tönkre van téve a növényzet (fák)
az országút mentén nagy a zaj
az erdősítés nagyon lassú
egyes villák esztétikailag sem megfelelők
reklám hiánya

I. 2. GAZDASÁGI ÉLET

I. 2. 1. INFRASTRUKTÚRA

I. 2. 1. 1. ÚTHÁLÓZAT

Az úthálózat hosszúsága összesen: 40km

Amiből:

· aszfaltút 11km

· földút 29km

A forgalom közepes nagyságú:

· 15. országút (DN) 1815 gépkocsi/nap – Maroshévíz-Borszék-Tölgyes

· 128 megyei út (DJ) csupán fakitemelők használják – Borszék-Ditró

Ezek az utak biztosítják a közlekedést a környező településekkel. A forgalom nagysága miatt a 15-ös országút e részén folyamatos felújítás szükségeltetik.

A parkolási felület nem elegendő és nem kellően rendezett, emiatt az autók a járdákon parkolnak.

Az utak III. kategóriájúak, kétsávosak vagy éppen egy, melyeket a IV. kategóriába sorolhatunk.

Felsőborszéken az aszfaltút minősége megfelelő a forgalomnak, viszont nincs elegendő parkoló és járda a gyalogosoknak.

Az utakon kívül találunk túravonalakat kb. 10 km hosszúságban, ezek a különféle látnivalókhoz vezetnek (Medvebarlang, Jégbarlang) valamint a Bükkhavasra. A túravonalak és sétányok el vannak látva turisztikai jelzésekkel, amelyek megkönnyítik a tájékozódást.

A város területén négy nyilvános parkolóhely található:

· a Petrom benzinkút mellett 500 m² – a teherforgalom részére

· az Info Turism iroda mellett 200 m²

· a helység központjának a közelében 300m²

· a Camping mellett 50m²

Ezen parkolóhelyek 150-180 férőhelyűek és aszfaltozottak.

I. 2. 1. 2. VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS TISZTÍTÁS

A város vízellátását (kezelés, vízvezetés, javítás) valamint a szennyvízszállítást és derítést jelenleg a S. C. Romaqua Prest S.A. végzi.

IVÓVÍZELLÁTÁS

A " Hétvezér " vízmű két dréncső segítségével vezeti a források vizét egy gyűjtőmedencébe, innen a vizet pompával a tárolóba nyomják.

Ez a rendszer acél és vascsöveken keresztül vezeti 18, 6 km hálózaton a vizet, ez látja el ivóvízzel a fürdőtelepet.

A Hanckel patak mentén lévő forrásokat 17 kút és 4 vasbeton kamra gyűjti össze, innen kapja Alsóborszék az ivóvizet, melyet klórral kezelnek. Ez a vízvezeték 2, 075 km hosszú.

A két fő rendszer (Hétvezér és Hanckel) a 15 l/s hozamával pillanatnyilag kielégíti a város ivóvíz szükségletét. Ellenben a turizmus fellendülésével számolni kell az ivóvíz hozamának a növelésével.

SZENNYVÍZ HÁLÓZAT ÉS DERÍTÉS

A szennyvízvezeték – hálózat a város területén csak 60-70%-os . A betoncsövek 11,986 km hosszúságban vezetik az elhasznált vizet ( szennyvizet ) a várostól 1,2 km-re levő tisztítóállomásra.

Az 1950-60-ban épült rendszer túlhaladott, megrongálódott, hiszen az elhelyezése sem megfelelő (a városba vezető út alatt van) valamint a talaj savassága hozzájárult a rendszer leromlásához.

Az esővíz-elvezető hálózat csak a fürdőtelepen létezik, ez a Fokhagymás patakba vezeti a csapadékot.

A rossz csatornázási feltételek szennyező és ártalmas tényezőnek számítanak Borszéken.

A derítő állomás csak mechanikus lépcsőből áll:

· 2 fémrács

· ülepítő

· iszapágy

A derítőállomásból kilépő víz a Borpatakba ömlik, összetétele nem lévén megfelelő az előírásoknak.

I. 2. 1. 3. HULLADÉKGYÜJTŐK

A háztartási hulladékot összegyűjtik, elszállítják a várostól kb. 5 km-re levő szeméttelepre, amit a 15-ös országútról lehet megközelíteni. A tárlóhely területe kb. 3 ha, fenyők és egyéb fák szegélyezik. Évente kb. 2. 000 m³ hulladékot tárolnak itt. A terület alapzata agyagos ezáltal megakadályozza a szennyező anyagok a talajba való szivárgását védvén a környezetet a szennyeződéstől.

A hulladékgyűjtő egyéb felszereltséggel nem rendelkezik, így nincs vízvezetéke, derítője, és nem biztosít lehetőséget a szelektív szemétgyűjtésre.

I. 2. 1. 4. HŐENERGIA

Borszék nem rendelkezik gázvezetékkel. Az épületek zömét fával fűtik. Központi fűtéses házak is akadnak, de ezek száma nagyon kevés.

I. 2. 1. 5. TELEFONHÁLÓZAT

A városban a digitális telefonközpont szolgáltatja az összeköttetést, valamint a GSM rendszer (Orange, Connex és Zapp).

I. 2. 1. 6. ZÖLDÖVEZETEK

A városban található zöldövezetek a következőképpen oszlanak el:

bármikor megközelíthető zöldövezetek (parkok, szórakozóhelyek, játszóterek, mezők), melyeknek összterülete 106. 400 m²amelyből

a fürdőtelepen 75.900 m²
a város területén 30.500 m²

alkalmanként megközelíthető zöldövezetek (szociális-, oktatási-, kulturális intézmények, temetők, cégek belterületei) ezek területe 3000 m²
speciális zöldövezetek (élő sövény), melyek az utak mentén találhatóak.

A zöldövezeteken kívül a városhoz tartoznak kaszálók, valamint termőföldek, melyek hozzájárulnak a város egészséges környezetéhez. A zöldövezetek és erdők melyek az egész várost körülveszik, biztosítják a hőmérséklet egyensúlyát, a levegő tisztaságát, és csökkentik a szél intenzitását.

I. 2. 1. 7. A LAKÓTERÜLET

A lakóházak és tömbházak a 15. országút, a 128-as megyei út valamint a helyi utcák mentén helyezkednek el.

A városközponti lakótelepe négyemeletes tömbházakból áll.

A lakások különféle kategóriákba sorolhatók állapotuk szerint, a lakások zöme középszerű állapotban van, következő okoknál fogva:

régi alapzat
vegyes alapanyag
a föld kémiai agresszivitása
az alapzatok kicsik

A tömbházlakásokban nincs központi fűtés, nincsenek folyamatos javítások, újítások. A lakások helyzete állapotuk szerint a következő:

41, 7 % nagyon jó
46, 9 % közepes
10, 3 % rossz
1, 1 % lakhatatlan

A lakóházak alapanyaga általában tégla, kőalapzattal. A tetők nagy része cserép azonban szép számban léteznek faházak is. Évente Borszéken általában 3 lakóházat építenek.

I. 2. 1. 8. ARHITEKTURÁLIS ÉRTÉKEINK

1. Az Ortodox fatemplom – 1847 (katolikus majd görög katolikus utólag ortodox)

2. 3-as forrás (Madonna), 5-ös (László), 6-os (Lázár), 10-es (Kossuth), 11-es (Petőfi)

3. Az Ősforrás (Ostoros) XX. század elejétől

4. 51-es villa (Emil) -1936

5. 53-as. villa (Doru) -1936

6. 60-as villa (Vasalopol) -1880

7. 56-os villa (Barbu) – 1896

8. 14-es villa (Szentkovits) – 1933-1935

9. A néhai villanyüzem – a XIX század végétől

I. 2. 1. 8. VÁROSTÖRTÉNETI LÁTNIVALÓK

1. Hétvezér sétány

a. 17-es villa (Bernstein), 19 (Stoica), 20 (Heiter), 71 (Budapest) (XX század eleji épületek)

b. kultúrotthon (Spielman)

c. Faget vendéglő (Rózsakert)

d. 3, 5, 6 források

e. Zsinagóga

f. Mélik panzió 1845

g. Remény szálló 1883

2. Kárpátok utca

a. 15-ös villa (Nefelejts), 23 (Csilla), (XX század eleji épületek)

I. 2. 2. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK

I. 2. 2. 1. ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁS

A palackozás 1806 óta folyamatos, csak rövidebb pangás jellemezte a világháborúk idején. A hagyományt a `89-es rendszerváltást követően az " Ásványvizek Királynője R.T. " folytatta, ma ezt a tevékenységet a " Romaqua Group R.T. " látja el.

A palackozási technológia állandóan modernebb lett, 1998-tól az " Ásványvizek Királynője R.T. " társult a bukaresti " Comchim RT " - vel, két új töltősor már pillepalackba tölti a vizet; a német Krupp Corpoplast és az olasz Sasib Beverage cégek gépeit felhasználva.

2001-ben folytatódik a korszerűsítési folyamat, német és svájci (Netstal, Krones) töltősorokkal bővítik a rendszert, újabban már a borszéki szénsavmentes forrásvizet is palackozzák.

Mint a román piacok listavezetője ez a töltőállomás megkapta az ISO 9001 nemzetközi minősítést.

A teljes mértékben magántőkével működő " Borszéki Romaqua Group RT " már nagyon sok oklevelet, érmét és kitüntetést mondhat magáénak.

2003-ban a palackozás 0, 25 l és 0, 75 l üvegek töltésével bővült. Ezek a beruházások új munkahelyeket teremtettek, jelenleg az üzemben 569-en dolgoznak.

A forgalom után (980. 000 mil. lej ) a ROMAQUA GROUP S.A. BORSEC a megyében az első három legfontosabb vállalat közé tartozik.

I. 2. 2. 2. BÁNYÁSZAT

A kitermelő ipar az altalajkincsek gazdagságának köszönhetően jelentős volt.

Ide sorolhatjuk a travertinbányát amely, 1819 óta működött, ezt a travertint használták többek között a Scanteia Ház, a Nép Háza és a bukaresti metró építésénél. A készlet kiürülése végett napjainkban a kitermelést leállították

Nem messze ettől a bányától kalcium és magnézium karbonátot tartalmazó kőzetet is kitermeltek, ezt porrá törték és sűrített állati takarmányként értékesítették.

Hévíz felől érkezve jobbra található a kőszénbánya, mely nemrég még 400 embernek adott munkát, ma már csupán 115-ön dolgoznak ennél az egységnél.

A geológiai készlet 1. 700. 000 t ebből kb. 36. 000 tonnát bányásznak évente, habár nagy kalóriaértékű, és jó minőségű barnaszén, az elavult technológia és a jelenlegi viszonyok bizonytalanná teszik ennek az iparágnak a jövőjét.

I. 2. 2. 3. TURIZMUS

A XIX. sz. második felétől Borszéket a fellendülés jellemzi. 1850-től kezdik építeni a források közelében a villákat. A vendégfogadásra még kevés hely van. A villák csak a nyári szezonban működtek a téli üdülésre nem voltak berendezkedve. Ekkor Borszék nyári üdülőnek számított, gyógykezelést nem végeztek. Évi 400 látogató fordult meg itt 1856-1863 között. 275-330 vendég érkezett 1864-1866 között, 1868-1874 között, pedig már 500-an látogattak borszékre.

1874 után megnő a vendégek száma, eléri az 1155-öt, de a világháborúk visszavetik a turizmust, csak 1948 után lendül fel ismét. Az államosítással a villák az Egészségügyi Minisztérium tulajdonába kerülnek, felújítják őket, klubokat nyitnak, Borszék felkészül 14. 000 turista fogadására.

1918 és 2001 között Borszék a szív és érrendszeri problémák, emésztőszervi megbetegedések kezelésére volt berendezkedve. Ez egy 12 szobás kezelőközpontból állt, a szakorvosok, asszisztensek, mentősök, fogorvosok, és laboratóriumok a teljes rehabilitációt biztosították.

A kezelőközpont a beutaltakon kívül ellátta az átutazókat, külföldieket is az év minden szakában.

A kezelést a következő helyiségekben végezték:

o Központi Pavilon - itt 120 személyt lehetett elhelyezni, a bázison 70 fürdőkád állt rendelkezésre, öltöző és pihenőkabinok, a medencében a meleg ásványvízfürdő mellett gyógytornát is alkalmaztak.

o Kezelőközpont (Poliklinika) - az orvosi ellátás mellett itt is működött gyógynövény-fürdő, masszázs, ülőfürdő, paraffin-pakolás, galvánfürdő, ultraibolyás kezelés, ezen kívül volt fizioterápiás, ultrahangos, ionizáló, mágneses kezelés is.

o Gyógytorna végzésére kialakított teremben a rehabilitációs gyakorlatokat végezték

o Működött egy olyan kabinet is, amely 20 beteg keringési rehabilitációját végezte.

A kezelőközpont működésének az egészség visszaadása volt a célja, valamint az, hogy csökkentse a munkaképtelenség idejét.

Az egységesen összehangolt folyamathoz hozzátartozott a szabadban való séta, a gyógytorna, a sportolás, a kikapcsolódás.

A fürdővállalat (SCAT) jelenlegi, hozzá nem értő, szervezésképtelen igazgatósága mindezen szolgáltatások megszűnéséhez vezetett.

	1988			1998			2003
	Db	Helyek	Turisták	Db	Helyek	Turisták	Db	Helyek	Turisták
Szállodák	-	-	-	1	68	1501	3	119	1400
Kemping	76	152	350	60	120	200	72	150	180
Villák	70	2690	18620	12	332	1507	11	257	565

Összesen	146	2842	18970	73	520	3208	86	526	2145

Ez a helyzet a tőkebefektetés hiányának a vendégfogadás elégtelenségének tulajdonítható.

A villák visszakerültek a magánszférába, az újra elindult turizmus pedig, csak a szállás és étkezés biztosítására vállalkozik.

Épültek villa-rendszerű házak, kis hotelek, felújítottak néhány magántulajdonban lévő villát

Jelenleg egyetlen gyógykezelést végző orvosi rendelő működik.

A városi tanács törekvései közé tartozik a fürdőhely fellendítése, emiatt kedvezményeket biztosít a beruházóknak.

Lehetőség van villa- és területvásárlásra is. A turizmus újjászületésével kevesebb lenne a munkanélküliek száma, csökkenne a szegénység, beindulna a város szociális fellendülése. A villák, hotelek területének a Tanács általi visszaszerzése a néhai fürdővállalattól jogilag nagyon bonyolult, sokszor kerül sor bírósági eljárásokra.

A 92-es dekrétum értelmében a területek a Városi Tanács tulajdonában vannak, ezeket olyan magánszemélyeknek vagy társaságoknak adná bérbe, akik szeretnének lendíteni a turizmus döcögő szekerén.

I. 2. 3. A MAGÁNTŐKE ALAKULÁSA

A városban bejegyzett 84 kereskedelmi egység közül csupán 54 működik

A gazdasági tevékenység a következőképpen oszlik meg:

kereskedelem 74%
fafeldolgozás 12%
építészet 5%
szállítás 5%
turizmus 3%

Néhány egyéni / családi vállalkozás is akad, az a következőképpen oszlik meg

kereskedelem 5
kisvállalkozás 16
turizmus 2

Annak ellenére, hogy Borszéknek rengeteg turisztikai adottsága van, a turizmussal nagyon kevesen foglalkoznak a városban.

Annak érdekében, hogy a turizmus újra fellendüljön a Helyi Tanács, támogatja a befektetőket, azáltal, hogy szerződéseket köt, földet, területet ad bérbe a város területén.

Különféle szerződéseket már meg is kötöttek, (43-at) melyek közt van az orvosi ellátásra vonatkozó, távközlést, turizmust elősegítő, vagy fakitermelésre vonatkozó szerződés.

POZITÍVUMOK

az úthálózat elhelyezése megfelelő
az ivóvíz-szolgáltatás az egész város területén létezik
a fürdőtelep 90 %-a rendelkezik szennyvízhálózattal
digitális telefonközpont és GSM térerő (Orange, Conex)
a város nem zsúfolt
domináns a zöldövezet
a város hírneve
lehetőség van téli sportolásra
szép kilátás, tiszta levegő
vendéglátás az év bármely szakában
kirándulási lehetőség a környékre (Békási szoros, Neamt megyei kolostorok)
lehetőség a turisztikai befektetésekre
a helység télen-nyáron könnyen megközelíthető

NEGATÍVUMOK

a régi turisztikai infrastruktúra teljesen tönkrement
a kezelőbázis használhatatlan
az omladozó villák szánalmas látványa
hiányzik a kikapcsolódás vagy szórakozás lehetősége
kevés a turisztikai szolgáltatás
Alsóborszék csupán 30%-ban rendelkezik szennyvízcsatornázással
a derítőállomás a szennyezés egyik elsődleges forrása
a gazdasági tevékenység elsődlegesen a borvíztöltésre irányul a többi ágazat nem jelentős
tőkehiány
az épületek nagy része elhanyagolt állapotban van
a hulladékgyűjtő telep nem környezetbarát
az ivóvízellátó rendszer sürgős javításra és felújításra szorul.

I. 3. A TÁRSADALOM

I. 3. 1. A NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA ÉS DINAMIKÁJA

Amint a mellékelt ábra is mutatja, Borszék népessége folyamatosan nőtt egészen 1987-ig, ezután csökkenni kezdett, különösen 1989 után.

A népesség csökkenésének főbb okai

o a születési és elhalálozási arány, az élve született csecsemők száma jóval kevesebb, mint az elhalálozások száma

o a kivándorlás (a lakosság csaknem 6%-a) - a kivándorlók száma főként 1989 után növekedett meg, ez elsősorban a gazdasági helyzet kilátástalanságának tulajdonítható

Ország	Kivándoroltak száma
Magyarország	124
Németország	24
Kanada	5
Franciaország	4
Izrael	3
U.S.A.	2
Kuweit	2
Szlovákia	1
Brazília	1
Összesen	166

A borszéki társadalom - amint az alábbi statisztika is mutatja - öregszik

A nők aránya nagyobb (52 %) a férfiakéhoz (48 %) képest.

I. 3. 2. NEMZETISÉGI ÉS VALLÁSI STRUKTÚRA

Borszéken a lakósság nemzetiség szerint - a 2002-es népszámlálási adatoknak megfelelően - a következőképpen oszlik meg: 78 % magyar nemzetiségű, 21 % román és 1 % egyéb nemzetiségű.

Eddig jelentősebb etnikai konfliktusok nem voltak, a társadalom a békés együttélés és tolerancia jegyében él.

A vallási összetétel a következő képet mutatja:

I. 3. 3. SZOCIÁLIS GONDOZÁS

Városszinten a Polgármesteri Hivatal a következő szociális segélyeket biztosítja:

o A Polgármesteri Hivatal keretén belül működik a gyámhatóság, valamint a szociális gondozás. A 416 / 2001. törvény értelmében az egyedülálló, vagy alacsony jövedelemmel rendelkező családok szociális segélyben részesülhetnek. A biztosított összeget a családok / személyek havonta kapják. Ugyancsak ennek a szolgáltatásnak a keretén belül kezelik a sürgősségi eseteket, a fűtőanyag - pótlékot és a gyermeksegély kiutalását is.

		2002	2003
Szociális segélyek	Benyújtott dossziék száma	30	6
	Elfogadott dossziék száma	24	6
	Juttatás összege	114.563.000	98.718.000
Sürgősségi segélyek	Benyújtott dossziék száma	2	--
	Elfogadott dossziék száma	2	--
	Juttatás összege	10.000.000	--
Fűtéspótlék	Kérvények száma	67	55
Fűtéspótlék	Juttatás összege	17.500.000	19.250.000
Segély újszülöttes családok részére	Kérvények száma	24	16
Segély újszülöttes családok részére	Juttatás összege	33.600.000	22.400.000
Állami segély kiskorúak részére	Kérvények száma	27	20

o A 119 / 1997. törvény értelmében a gyerekes családok pótlékban részesülhetnek. Összesen 93-an igényelték ezt a pótlékot. A benyújtott dossziékat, ellenőrzésük után az intézmény alkalmazottai a Hargita Megyei Munkaügy és a Társadalmi Szolidaritás szociális gondozói irodájához továbbítsák.

o A Polgármesteri Hivatal alkalmazottaiként dolgoznak szociális gondozói státusszal olyan személyek, akik fogyatékosokat gondoznak. A személyeket egyéni szerződéssel alkalmazták, és joguk van a fizetett szabadsághoz, egészség biztosításhoz, és különféle társadalombiztosításokhoz. A 2003-as év végén 11 testi fogyatékost számlált a város, ezek közül 3 kiskorú.

o Ugyancsak a Polgármesteri Hivatal keretén belül működik a gyámsági tanács és a szociális gondozás, mely a Caritas Szervezettel - az otthoni szociális és beteggondozást támogató szervezet - működik együtt. A Caritas szervezet otthoni szolgáltatásai a következők:

§ Egészségügyi ellátás: injekció, katéterezés, gyógyfürdők, gyógyszerellátás, vérnyomásmérés, masszázs, inhalálás, stb.

§ Alapvető segítség: fürdetés, öltöztetés, etetés, főzés, felvigyázás,

A szakképzett szociális gondozók száma: 2

A szolgáltatásban részesülők száma: 73

I. 3. 4. KISKORÚAK VÉDELME

o Jelenleg Borszéken 11 kiskorút tartanak számon, akik családoknál vannak elhelyezve. A családoknál való elhelyezés értelmében a család / személy jogában áll egy vagy több kiskorút befogadni, felnevelni, taníttatni. A befogadónak egy sor dokumentummal kell bizonyítania, hogy képes lesz ellátni ezt a feladatot. A befogadó családokat időnként ellenőrzi a gyámsági tanács.

o Napjainkban 4 borszéki származású gyerek él menhelyen. Ezen kiskorúak nevelésére és taníttatására a Polgármesteri Hivatal havonta 5.160.000 lejt fizet, egy, a Hargita Megyei Tanáccsal kötött szerződés értelmében.

o 2001-2003-ban a gyámsági és szociális gondozói tanács 85 szociális környezetrajzot készített a családoknál elhelyezett kiskorúak helyzetéről. Az ellenőrzések tárgya a gyerekek ellátása, taníttatása, nevelése és életkörülményeik vizsgálata voltak. A szociális ankét célja a pótlék kiutalása volt, némely esetben az elvált családok helyzetét mérték fel. Olyan eset is akadt, amikor a rendőrség igényelte a szociális ankét elkészítését.

I. 3. 5. A CIVIL TÁRSADALOM

I. 3. 5. 1. A " PRO BORSZÉK " ALAPÍTVÁNY

Az alapítvány 1996. december 16-án jött létre. Nonprofit, független a politikától. Főbb céljai a következők:

o kulturális események támogatása

o helyi kiadványok (írott, elektronikus) támogatása

o tanfolyamok szervezése

o képzések anyagi támogatása

o kulturális, sport, közéleti rendezvények támogatása és szervezése

o a borszéki turizmus fejlesztésének támogatása

Főbb magvalósítások:

o a " Források " című helyi újság működtetése

o alkotótábor megszervezése minden évben

o a Borszéki Napokon - mely a város legfontosabb eseményei közé tartozik - társszervező

o több könyv kiadása: Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán, Barangolás a múltban, Borszék és Maroshévíz a korabeli képeslapok fényében, Domus Historia, Borszék története képekben

o a Legszebb Park nevű verseny támogatása (a versenyben részt vettek a diákok, akik díjat nyerhettek)

o a kulturális tevékenységek finanszírozása

o Mikulás és Karácsonyi ajándékosztás

o a fúvószenekar anyagi támogatása (tandíj a karmesternek, hangszerek javítása, egyenruhák vásárlása)

o Gyermeknapi ajándékosztás

o idegen diákok anyagi támogatása

o betlehemezők útiköltsége és étkeztetése

o a 2003-as Szilveszteri utcabál társszervezője

I. 3. 5. 2. A BORSZÉKI ISKOLA EGYESÜLET

2003-ban alakult, nonprofit szervezet céljai:

o a támogatás, az anyagi segítségnyújtás iskolai ösztöndíjak formájában.

o iskolai táborok, versenyek, kulturális, sport, művészeti és turisztikai tevékenységek támogatása

o tanulmányi ösztöndíjak

o az iskola technikai felszereltségének javítása

Az egyesület jövedelme elsősorban adományokból, támogatásokból áll.

Tagjainak száma jelenleg 25.

I. 3. 5. 3. A BORSZÉKI IFJÚSÁGI FÓRUM

A B.I.F. független, nonprofit intézmény, fő célja a borszéki fiatalok összefogása és azok tevékenységének koordinálása.

A fórum főbb célkitűzései a következők:

o kulturális, szórakoztató és sportesemények szervezése nem csak fiataloknak

o más ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartás

o tapasztalatcsere és együttműködés az országban és külföldön

o különféle előadások szervezése

o versenyek és műsorok szervezése a jelentősebb eseményekkor (Borszéki Napok, Karácsony, Húsvét, Bálint Nap, Halloween, December1, stb.)

o környezetvédelem

o tájékoztató iroda létrehozása

o ifjúsági tanácsadás az állásbörze, családi és pályaválasztási tanácsadás, különféle kiadványok.

A B.I.F. tagja lehet bármely fizikai személy, aki egyetért a szervezet céljaival, valamint anyagilag vagy erkölcsileg támogatja annak aktivitását.

I. 3. 5. 4. A SÍEGYLET

Szintén nonprofit intézmény, a borszéki veteránsízők hozták létre, azzal a céllal, hogy fejlesszék, támogassák a sízést ezen a vidéken, működési elvei megegyeznek a Román Síegyesület - Biatlon- szabályaival. Egyéb céljaik közt szerepel az egyéb ilyen típusú, belföldi és külföldi egyesületekkel való kapcsolattartás, a fair-play , becsületes verseny elvének betartása.

Főbb célkitűzései a következők:

sípálya és felvonó létesítése
versenyek szervezéséhez szükséges felszerelés beszerzése
sí tanfolyamok szervezése
más sí egyletekkel való együttműködés
a téli sportok iránti érdeklődés felkeltése különféle (írott, audiovizuális) kiadványok szerkesztése és terjesztése útján

A Sí egylet jövedelme a kiinduló tőkéből, a tagok hozzájárulásából, a tőke legális befektetéséből, származó haszonból, a városi költségvetésből, saját aktivitásból származó jövedelemből, támogatásokból és adományokból tevődik össze.

I. 3. 5. 5. A VENDÉGVÁRÓK SZÖVETSÉGE

2000-ben alakult, hivatalosan 2002-ben jegyezték be, célja a turizmus fellendítése.

A Szövetség tevékenysége során igyekszik különféle turisztikai szolgáltatásokat nyújtani az üdülőknek, létrehozott egy turisztikai irodát, tájékoztató füzeteket adott ki.

A weboldal, az iroda és a tájékoztató füzetek bemutatják a városban lévő szállás-, szórakozás- és egyéb lehetőségeket.

Jelenleg borszéken kb. 500 személy számára létezik szálláshely (hotelek, villák, camping, magánházak, valamint 6 vendéglő ).

A Szövetség 18 tagot számlált a létrehozásakor, most 16 tagú, a legtöbb tagja magánvállalkozó, vagy kereskedelmi társaság.

A Vendégvárók Szövetségének tevekénységei főként a Hóünnepély szervezése, kiállítások, megbeszélések valamint a turizmus promoválása és a turisztikai szolgáltatások minőségének növelése.

I. 3. 6. OKTATÁS ÉS KULTÚRA

I. 3. 6. 1. OKTATÁS

Borszéken egy óvoda és egy általános iskola működik, mindkettő román illetve magyar nyelvű.

Az 1999-2000-es tanévtől az iskolában egy pincér-szakács profilú szakmunkásképző iskola is működik (a 2004-2005-ös tanévtől az osztály profilja pincér-elárusító). 2001-ben, pedig humán profilú esti tagozat is indult.

A 1995-2002-es tanévekben a tanulók száma a következően alakult:

ÉV	OVODÁSOK	ISKOLÁSOK
1995 – 1996	128	298
1996 – 1997	102	277
1997 – 1998	101	299
1998 – 1999	91	296
1999 – 2000	95	315
2000 – 2001	95	314
2001 – 2002	99	329

A 2003-2004 –es tanévben pedig:

óvodások 121 tanuló (román tagozat 34 / magyar tagozat 87)
I - IV. oszt 106 tanuló ( román tagozat 33 / magyar tagozat 73 )
V – VIII 141 tanuló (román tagozat 27 / magyar tagozat 114)
Szakiskola 13 tanuló (magyar tagozat)
esti tagozat 15 tanuló (magyar tagozat)

Az iskolában különféle csoportok, körök működnek, mint pl. a cserkészek tevékenysége, a környezetvédő csoport, kerámiakör, stb.

A tanügyben dolgozók száma és státusza állandó változásban van; majdnem minden évben módosul az összetétel, annak következtében, hogy egyes tanárok egyéb munkahely után néznek (ennek fő oka az alacsony bérezés), mások szakképesítést nyernek, vagy egyetemre iratkoznak be (általában távoktatásra).

A 2003-2004-es tanévben, a tanügyben dolgozók száma a következő volt:

· összes tanügyi alkalmazott 27

· szakképzett tanárok / tanítók 22

· szakképzetlen helyettesek 3

· egyetemet végző helyettesek 2

· egyéb alkalmazottak 8

Az iskola keretében több szakkör működik:

Kör neve	Létszám	Tevékenység
· cserkészek	50	· cserkésztalálkozók, táborok, versenyek
· Zöld Szív	80	· környezetvédelem (vizek, növények, állatok)